timatec.net
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak - közölte az uniós parlament csütörtökön. A 443 szavazattal, 192 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott jóváhagyás szerint a tisztességes megélhetést biztosító bérszint csak kötelező minimálbér, azaz az alapbér törvényileg meghatározott, legkisebb összegének megállapításával, vagy kollektív tárgyalások révén - amikor a munkavállalók tárgyalások során állapodnak meg a bér mértékéről - valósítható meg. Az EP-képviselők véleménye szerint a kollektív tárgyalásoknak nagyobb szerephez kell jutniuk azokban a tagállamokban, ahol a tárgyalások a munkavállalók 80 százalékánál kevesebb dolgozót érintenek - mondták. A fizetésszintek meghatározásakor tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek függetlenségét is - közölték.
Ugyanakkor nem kötelezi a tagállamokat a törvényben előírt minimálbérek bevezetésére, és nem határoz meg közös minimálbér-szintet sem - emelte ki von der Leyen. A közös minimálbér-szint kérdésével összefüggésben Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos azt közölte, ilyen követelmény bevezetése "teljes mértékben lehetetlen lenne", és tönkretenné a gazdaságot. Mivel az egyes tagországok gazdasági teljesíténye között különbség van, nem lehetséges teljes mértékű azonosság a minimálbért illetően, azonban felzárkóztatásra és a különbségek lefaragására törekedni kell. Leszögezte, az Európai Bizottság nem ígér azonos mértékű minimálbért minden európainak. Ez nem lenne reális, logikus és felelősségteljes. Az uniós bizottság a minimálbérek meghatározása pozitív irányának ösztönzésére törekszik - tette hozzá. Az Európai Bizottság közleménye szerint, noha minimálbér minden uniós tagállamban létezik, többségükben a minimálbérek biztosításának védelme elégtelen, vagy hiányosságokkal küzd.
– Fel kell számolni a dolgozók kizsákmányolását, nem lehet megengedni, hogy nyolc órát dolgozó emberek ne keressenek annyit, amennyiből saját magukat és családjukat el tudják tartani – jelentette ki Dobrev Klára. Azt is elmondta, a jelentés sürgeti, hogy hozzák létre az európai egészségügyi uniót. Olyan minimumszabályokra van szükség, amelyek garantálják, hogy egy magyar ne kaphasson rosszabb egészségügyi ellátást, mint például egy holland. Arra is kitért, hogy az országok közötti különbségek leküzdésének érdekében a mostaninál sokkal többet kell fordítani az oktatásra és szociális kiadásokra, valamint arra is figyelni kell, hogy a szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjasok minden tagállamban méltányos nyugdíjat kapjanak. Gyurcsány Ferenc állította, nem szállt a fejébe a DK növekvő támogatása, Dobrev Klára pedig arról beszélt, nem szereti Orbánban, hogy szerinte mindenkit meg akar alázni. A politikus végül azt mondta, felháborítónak tartja, hogy a Fidesz EP-képviselői nem támogatták a jelentés elfogadását.
Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: Európában is modellértékű a magyar minimálbéremelés. Fontosnak nevezte, hogy közös, mindenki számára megfelelő megoldás szülessen, amely tiszteletben tartja a tagállamok szabad mozgásterét. Kósa Ádám szerint "Magyarország és a Fidesz jó példával jár elöl". Az Eurostat adatai szerint ugyanis 2010 és 2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban, a visegrádi országok között pedig a legnagyobb – emelte ki az EP-képviselő. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője szerint az EP döntésével újabb nagy lépést tettek azért, hogy ne legyenek "másodrendű állampolgárok az EU-ban". A közös célunkból, amit 2019 tavaszán megálmodtunk, hamarosan valóság lesz – írta közösségi oldalán a képviselő. Hozzátette: Az európai minimálbér-szabályozással nem Orbán Viktor személyes kegye lesz a legalacsonyabb jövedelmek megállapítása. Mint írta, ezzel véget ér a kormánynak kiszolgáltatott munkavállalók korszaka, és Magyarországon is "kötelező lesz visszaépíteni a hatékony érdekképviseleti rendszert".
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. A 2021-es visszafogottabb emelések után 2022-ben az Európai Unió legtöbb tagállamában jelentősebben nőttek a minimálbérek. A csaknem 20 százalékos magyarországi emelés volt a legnagyobb az egész EU-ban, ami viszont bruttóban és vásárlóerő-egységen mérve még mindig csak a bolgár, lett, szlovák, észt és cseh törvényileg kötelező legkisebb fizetéseket haladja meg – derül ki a Eurofound és a Eurostat gyűjtéseiből. Ahogy az az alábbi ábrán is látszik, tavaly a világjárvány miatt kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a legtöbb ország óvatos minimálbér-emelésekkel érte be, 2022-ben viszont bátrabban merték emelni a legalacsonyabb béreket. Az EU egészében az átlagos minimálbér-növekedés a 2021-es 4 százalék után 2022-ben 6 százalék körül alakulhat a Eurofound gyűjtése alapján, bár még nem minden országban zárultak le a tárgyalások. Az állami szinten meghatározott minimálbérrel rendelkező 21 uniós tagállam három fő csoportba osztható a minimálbér euróban mért nagysága alapján: 2022 januárjában 13, az EU keleti és déli részén fekvő tagállamban volt havi 1000 euró alatti minimálbér.